Fodrász, irodai asszisztens, pedikűrös, idegenvezető, légiutas-kísérő.Mind-mind olyan szuper szakmák, amelyeket hölgyek nagy előszeretettel választanak hivatásnak.
Na de agrármérnök és angol fordító, mindemellett még közgazdász is? Hogyan kapcsolódnak ezek a szakmák? Miért választja ezt a kombinációt egy ambiciózus női vállalkozó?
Kiderítettünk néhány izgalmas információt az Agroang Fordítóiroda megálmodójának, Székely Beatrixnak a szakmai hátteréről.
F: Betti, áruld el kérlek, hogyan jutottál el a középiskolától a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumáig, majd az angol agrár szakfordító szakig?
Betti: Igazából Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében családommal mezőgazdaságból éltünk, leginkább meggyet, cseresznyét és uborkát termesztettünk. 15-20 évvel ezelőtt a tavaszi-nyári programot a mezőgazdasági munka és szüretelés tette ki, amelyben már gyerekként is abszolút örömünket leltük. Nem volt otthon sem internet, sem számítógép, telefont pedig 19 éves koromban kaptam először.
A mezőgazdasági munkának akkoriban is igazi közösségkovácsoló szerepe volt. Amikor egyetemi szakot kellett választani, nekem nem is jöhetett más szóba, mint valamilyen „agráros vonal”, így esett a választásom a gazdasági agrármérnök szakra.
És hol tudjuk a szakfordítást elhelyezni? Az angol nyelv mindig kiemelt szerepet töltött be az életemben, diákként sokat jártam tolmács mellé segédkezni és valamiért mindig egy olyan kép lebegett előtte, hogy akik igazán tudnak, azok a fordítók és tolmácsok. Nagyon ígéretesnek tűnt így az agrár szakfordító képzés.
F: Mi volt az a pont, amikor úgy döntöttél, vállalkozónő leszel? Hogyan kezdted?
Betti: Egyetem után természetesen én is kapkodtam a munka után, akkor kezdtem a kollégium utáni életem, amikor mindent magamnak szerettem volna megteremteni: albérletet, szabadidős lehetőségeket és minden mást.
Egy adminisztratív pozíciót sikerült kapnom. Ez volt kb. 5 évvel ezelőtt, amikor 90-110 000 Ft-ot kerestem. Nem is a fizetés az, amely miatt folyamatosan rosszul éreztem magam, hanem maga a céltalanság és demotiváltság, valamiért nem tartottam tartalmasnak az akkori feladatokat.
Emlékszem, az utolsó 2-3 hónapot már csak azért csináltam végig, hogy a vállalkozásalapításhoz szükséges kezdőtőkét megteremtsem, azaz az ügyvédi díjat, a könyvelő tanácsadását és az első hónaphoz szükséges bérleti díjat és járulékokat. Valamiért ekkor az ember még vakmerőbb, valószínű ezért is mertem belevágni és nem gondoltam a nehézségekre. Egyébként furcsa, de minden simán ment. Így jött létre az Agroang Fordítóiroda Debrecen.
F: Miért pont Agroang Business?
Betti: A névválasztás kicsit viccesen alakult, hiszen én egészen az ügyvéddel való találkozásig bennem Agro Business volt a megálmodott név, viszont ügyvédünk az egyeztetésnél figyelmeztetett, hogy ez a név létezik már.
Gyorsan kellett dönteni és belőlem valamiért az Agroang pattant ki, sugallva az angolt, mint fő nyelvet. Maga az Agroang Business természetesen arra utal, hogy az általam és általunk készített fordítások agrár és üzleti jellegű fordítások.
F: Mit üzennél az egyetemről kikerülő generációnak?
Betti: A legfontosabb talán az alázat. Balogh Leventének a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosának szavaival lehet a leginkább tanácsot adni: „A kalász annál lejjebb hajtja a fejét, minél több szem van benne!”
A miniinterjút lefolytatta: Tóth F.