Hivatalos vagy hiteles fordítás?

2020. június 25.
278
0
Hivatalos vagy hiteles fordítás?

Hivatalos vagy hiteles fordítás?

A fenti kérdésben mi fordítók gond nélkül igazodunk el, így feladatunk az, hogy az ügyfeleket megfelelően tájékoztassuk a gyors és precíz ügymenet érdekében.

Rengeteg olyan eset adódik, amikor fordításra van szükségünk. Magánszemélyek esetében leginkább okmányok, hivatalos dokumentumok fordítására van szükség, vállalatoknál pedig nagyon gyakori, amikor pályázathoz szükséges magyar nyelvű jogi dokumentumokat kérnek angol nyelven, közbeszerzéshez szinte kivétel nélkül – leginkább gépek, berendezések külföldről történő beszerzése esetén – csatolni kell a magyar nyelvű gép- vagy termékleírást, valamint megfelelőségi nyilatkozatot.

Szakfordítási feladatot ma Magyarországon nem végezhet bárki, ehhez ugyanis végzettség kell. Nem elég sajnos az, hogy jó nyelvérzékkel áldott meg a sors valakit, ez is egy szakma, tanulni kell és folyamatosan képezni magunkat.

Érdekes, hogy jogszabály szerint nincs olyan, hogy hivatalos fordítás, ez az ügymenet vagy elnevezés leginkább arra szolgál, hogy megkülönböztessük az eseteket a hiteles fordítástól. Vannak olyan esetek amikor szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkező szakember készíti a fordítást és teszi  „hivatalossá”, hogy a lefordított anyag mellé egy igazolást állít ki, hogy a fordítás az eredeti szöveggel tartalomban mindenben megegyezik, és kijelenti, hogy szakfordító, szakfordító-lektor képesítéssel rendelkező személy végezte a munkát. Ezzel válik a folyamat hivatalossá.

Hiteles fordítás jogszabályi háttere

Hiteles fordítás során a lefordított anyagot záradékkal, pecséttel látják el. 2 féle hiteles fordítást lehet megkülönböztetni:

  1. a hiteles fordítás a benyújtott, papír alapú dokumtum alapján végzik, maga a fordítás is papír alapú. Ebben az esetben a fordítást az eredeti dokumentumhoz csatolják és pecséttel látják el.
  2. e-hiteles fordítás elektronikus aláírással ellátott dokumentumról készülhet, és kizárólag elektronikus formában vehető át

A jogszabályok a következőképpen rendelkeznek:

  • A 24/1986. (VI. 26.) MT-rendelet szerint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és cégiratok (bármely EU-nyelvre – így magyarra is – történő) hiteles fordítását a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is elvégezhetik, így ez valóban hiteles fordításnak minősül.
  • A 24/1986. (VI. 26.) MT-rendelet alapján; hiteles fordítás elkészítésére csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) jogosult a következő esetekben:  
  • az államigazgatási eljárások
    • külföldről behozott gépjármű forgalomba helyezése során keletkezett okiratok.
    • hagyatéki eljárás
    • örökbefogadás
    • házasságkötés külföldi állampolgárral
    • családegyesítés
    • diplomahonosítás
    • bevándorlás
  • Közjegyzői hiteles fordítás: A közjegyzői okiratokról az arra feljogosított közjegyzők is készíthetnek hiteles fordítást ilyenkor a fordításnak az eredetivel való megegyezését záradékkal tanúsítják.  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratokat, továbbá az ezekről készített hiteles fordításokat hitelesíti, illetve látja el Apostille tanúsítvánnyal. Erre figyelemmel a MOKK kizárólag akkor jogosult hitelesítéssel, illetve Apostille tanúsítvánnyal ellátni a hiteles fordítást, ha a hiteles fordítás alapjául fekvő közokirat közjegyző által készített vagy hitelesített okirat.
  • Konzuli hiteles fordítás: A közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselő a magyar állampolgárok érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről konzuli okiratot állíthat ki, amelyről hiteles fordítást készíthet vagy tanúsíthatja a más fordítók, vagy fordítóirodák által készített fordítások helyességét.

Amennyiben nem tud eligazodni a fogalmak útvesztőjében, keressen minket bizalommal bármilye aprónak tűnő kérdésével!

Hivatkozás

  1. Bóc Ádám, Dömötör László, Sándor István, Szappanos Géza 2006. A hiteles fordítás és a hites tolmácsolás alapvető kérdései. Budapest: HVG-ORAC
  2. Kisfaludy Zoltán 2011. A hiteles fordítás helyzete Magyarországon. Jogelméleti Szemle 2011, 2. sz.
  3. https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/tajekoztato-a-hiteles-forditast-vegzo-szervekrol-szemelyekrol.php
  4. https://www.offi.hu/hiteles-forditas/hiteles-forditas

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!